Már háromnegyed órája hogy csipásmacska fejjel legördültem az ágyról, de egy bögre kakaón kívül még semmire nem tudtam rávenni magam. Tényleg semmire. Keresek, kutatok mindenféle Almási Kitti után...de hát elég szánalmasan megy a dolog. Fel kék kerekedni, felöltözni, elmenni egy-két szakirodalomért...de a legjobb az lenne ha valaki idehozná nekem. :D

Olyan szép narancssárgán süt a nap. Az jut róla eszembe, amikor a bölcsiseket délután kiteszik az udvarra aludni azokban a rácsos ágyakban. Az egyik legkorábbi emlékem, hogy én is egy olyanban fekszem nyáron és nézem az eget.

Egy halam ma meg akart szökni az akváriumból. Szó szerint megpróbált fejest ugrani az ismeretlen száraz valóságba. De megmentettem. Nem egy David Copperfield szegénykém...